|
WALTER GOLIC
2007.08.02. 17:29
 -
˝Nem én voltam! Nem én tettem! A sárkány volt! Agyvelőt eszik. Olyan volt, hogy... senki sem állíthatja meg!"
Rab a Fiorina 161 büntetőtelepen. Golic egyike az elsőknek, akik meglátják az idegent, és ordítva rohan el, amikor Boggs vére ráfröccsen. Ebben a megzavarodott állapotban találják meg, és kényszerzubbonyban viszik a gyengélkedőbe. Senki sem hiszi el az idegenről szóló meséjét, ezért bezárják az orvosi szobába. Később vallási őrületétől vezérelve szabadon engedi a veszélyeshulladék-tárolóban foglyul ejtett szörnyet, ami ezután megöli.
"- Hát igen. Igen. Ez a fickó őrült. Nem számít, hogy mit mond Clemens meg a hivatalos vélemények. Sültbolond. Ha nem is volt az, amikor idekerült, mostanra becsavarodott. Talán a bolygó vagy a telep tette ilyenné. Büdös is. Én többet nem megyek ki vele. Se a partra, se sehova. És nem is kényszeríthetnek rá! - fejezte be idegesen. - Ismerem a jogaimat.
- A jogaidat? - mosolyodott el halványan Dillon. - Persze, a jogaidat. - A baljára nézett. - Mondd el te is a magadét!
Golic felnézett. Húsos ajkára ételdarabkák tapadtak. Eszelősen vigyorgott. Egy apró, közönyös vállrándítással visszatért az ételhez. Dillon szúrósan nézte a másik kettőt.
- Azért, mert nem szeret beszélni, Golic még nem bolond. Csak szűkszavú. Úgy láttam, hogy ő is ki tudja fejezni az érzéseit, legalább olyan jól, mint a többiek. Egyikünk sem ítélkezhet fölötte."
(Alan Dean Foster: A végső megoldás a halál)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
